Az Ön weboldala optimalizált? Ellenőrizze most!

Az összesített statisztika értelmezése

A statisztikában található oszlopok és értelmezéseik:

• Elemzett webportál: megadja annak a webportálnak a címét, amelyről az elemzés az adatokat tartalmazza.
• Oldalak: a webportál elemzés során vizsgált oldalai. Ezek jelentése:
  • Összes: az összes olyan különböző oldal, amelyre hivatkozás (a href) történik az elemzett webportálról.
  • Elemzett: azon oldalak száma, amelyek alapján a statisztika készült.
  • Hibás: olyan oldalak, amelyek valamilyen hiba miatt nem kerültek elemzésre. Ilyen hiba lehet például: túl nagy oldalméret (ha 300 000 byte-nál nagyobb egy oldal képek nélkül), sok hibát tartalmazó oldalkód. Ezek elkerülésére célszerű leredukálni az oldalméretet illetve W3C kompatibilissé tenni az oldalt.
  • Kép: olyan oldalak, amelyek képként lettek hivatkozva.
  • Adat: olyan oldalak, amelyek adatként lettek hivatkozva (pl. pdf, Word dokumentum, stb.).
• Oldalak száma a sitemap.xml fálban: megmutatja, hogy a sitemap.xml fájl hány oldalt tartalmaz. Ennek értékét érdemes összevetni az elemzett illetve az összes oldal számával.
• Csak WWW aldomain: megmutatja, hogy csak www aldomain haszálatával érhető-e el a webportál, vagy sem. (pl. ha a http://peldaoldal.hu/ és a http://www.peldaoldal.hu/ is működik, akkor nem csak WWW aldomainnel érhető el az oldal, még ha csak a http://www.peldaoldal.hu/ címen érhető el a webportál, akkor csak www aldomainnel működik)
• Keresőbarát URL: megmutatja azoknak a weboldalaknak a számát, amelyek keresőbarátak, vagyis nem tartalmaznak paramétereket.
• Robots.txt fájl: megadja, hogy van-e robots.txt fájl a webportálon. Ezzel a fájllal korlátozható a keresőrobotok hozzáférése a webportálhoz.
• Google Analytics kód: megadja, hogy tartalmaz-e a webportál Google Analytics kódot. A Google Analytics egy ingyenes statisztikai rendszer, amely a webportálok látogatottságának felmérésében nyújt segítséget.
• Elemzett oldalak mérete: megadja az elemzett webportál méretét. Ez a méret az elemzett oldalak fájlméretének az összege.
• Oldalmélység: megadja, hogy a webportál hány szintből áll (a kezdőoldalt nem számítva). Ez nem más, mint a kezdőoldaltól mért legnagyobb távolság, vagyis megmutatja, hogy a legtávolabbi oldal hány kattintással érhető el.
• Szintek: megmutatja, hogy az első három szinten illetve a továbbiakon hány weboldal található. A 0. szint mindig 1, hiszen ez a főoldal. Minél laposabb egy architektúra, annál nagyobb eséllyel járja be a keresőrobot az egész webportált.
• HTTP státuszkód: megadja azon oldalak számát, amelyek az alábbi HTTP státuszkóddal rendelkeznek:
  • 200 OK: a weboldal megtalálható és a tartalom letöltött. Ideális esetben minden ilyen oldal ezzel a kóddal rendelkezik.
  • 301 átirányítás: a weboldal megszűnt, helyette egy új van véglegesen. Ez a típus nem feltétlenül jelent hibát. Általában akkor fordul elő, ha a www nélküli oldalhívás 301 átirányítással ugrik át a www-t tartalmazó oldalra. Egy új weboldalra/webportálra történő végleges átirányítás esetében ezt célszerű használni, mert ezt a keresőrobot is követi.
  • 302 ideiglenes átirányítás: a weboldal ideiglenesen más oldalon érhető el. Ez a típus nem feltétlenül jelent hibát, bár érdemes a használatát megfontolni, mert a keresőrobot nem követi az átirányítást.
  • 404 nem található: A keresett oldal nem található a szerveren. Ezeket a hibákat azonnal javítani kell.
• W3C ajánlások: a web szabványosítására történő törekvések miatt jött létre a W3C szervezete. A W3C ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket célszerű betartani a weboldal egyértelmű értelmezése céljából (böngészők és keresőrobotok ugyanúgy lássák). Minden oldal elejének tartalmaznia kell, hogy azt az oldalt melyik W3C ajánlás alapján kell értelmezni. A táblázat megmutatja, hogy mely oldalak tartalmaznak W3C ajánlásokat (Ajánlás megadott), és melyek nem (nincs ajánlás).
• Átlagos hossz: egy weboldal fejlécében számos információ helyezhető el. Ezek közül a legfontosabbak a cím a leírás és a kulcsszavak. A címet és a leírást a kereső megjelenítheti a keresési találatnál, ezért ezeket érdemes relevánsnak választani és olyan hosszúra elkészíteni, amelyet a keresési találatban a keresők megjelenítenek. Az átlagos hossz azt mondja meg, hogy az adott elemek milyen hosszúak a vizsgált oldalakon átlagban.
  • Cím (title tag):  a cím hosszát érdemes 60 karakter körülire választani, mert a keresők kb. ennyit jelenítenek meg.
  • Leírás (description meta tag): a leírást érdemes kb. 150 karakter hosszúra választani, mert a keresők ennyit jelenítenek meg.
  • Kulcsszavak (keywords meta tag): a kulcsszavaknak érdemes a legfontosabb és leggyakrabban előforduló szavakat kiemelni, ezért ennek hossza 300 karakternél több nem nagyon lehet (elvi korlát nincs, de a túl sok kulcsszó már értelmetlen).
• Átlagos relevancia: egy weboldal fejlécében számos információ helyezhető el. Ezek közül a legfontosabbak a cím a leírás és a kulcsszavak. A címet és a leírást a kereső megjelenítheti a keresési találatnál, ezért ezeket érdemes relevánsnak választani és olyan hosszúra elkészíteni, amelyet a keresési találatban a keresők megjelenítenek. A relevancia megadja, hogy az adott szöveg mennyire releváns az oldal tartalmára.
  • Cím (title tag): Érdemes olyan szavakat szerepeltetni benne, amelyek az oldalon is kulcsszavak, azonban ügyelni kell, hogy ez ne felsorolás legyen, mert azt elvileg a keywords meta tag tartalmazza. A keresők ezt jelenítik meg a találat tetején (Google: felső kék szöveg). Törekedni kell tehát a 86-100%-os tartományba kerülésre.
  • Leírás (description meta tag): érdemes olyan szavakat szerepeltetni benne, amelyek az oldalon is kulcsszavak, azonban ügyelni kell, hogy ez ne felsorolás legyen és ráadásul olyan szövegnek kell lennie, amely felkelti az olvasó érdeklődését. Habár ennek tartalma a weboldalon nem látszik, a kereső ha relevánsnak tartja, ezt jeleníti meg a leírás mezőnél (Google: 2. és 3. sor fekete szöveg) Törekedni kell tehát minél magasabb relevancia elérésre.
  • Kulcsszavak (keywords meta tag): ez az adott oldalon (nem a webportálon!) lévő kulcsszavak felsorolását jelenti, ezért ennek relevanciája 100%-nak kell lennie.
• Képek: a W3C ajánlásai szerint lehetőség van egy szöveg megadására (alternatív szöveg), amely leírja az adott képet. Ha a kép nem található, ez a szöveg jelenik meg a böngészőben. A keresőrobotok ezt arra használják, hogy „értelmezzék”, hogy mi van a képen, ezért célszerű ezt a szöveget megadni. A szöveget az img tag alt paramétere tartalmazza. Az alt paraméter lehetőséget ad arra, hogy a kép a keresők képtalálatai között megjelenjenek, illetve kulcsszavak elhelyezésére is kiváló hely. A táblázat a következő elemeket tartalmazza:
  • Összes kép: a webportálon lévő összes kép (egy kép többször is szerepelhet).
  • Nincs alt paraméter: azon képek (img tagek) száma, amelyek nem tartalmaznak alt paramétert.
  • Üres alt paraméter: azon képek (img tagek) száma, amelyek tartalmaznak alt paramétert, de az alt paraméter nincs kitöltve.
  • Hosszú alt paraméter: azon képek (img tagek) száma, amelyek alt paramétere túlságosan hosszú. Az alt paraméter a kép rövid leírása, nem célszerű bekezdésnyi szöveget elhelyezni benne.
• Stíluselemek: egy modern webportál kinézetét a stíluselemek határozzák meg. A html kód és a stílusokat tartalmazó stíluslap (CSS) egymástól el van választva. A gyakorlatban azonban ez sokszor összemosódik, és így nem egy különálló fájlba kerülnek a stíluselemek leírói, hanem a html fájlba. Ennek következtében felesleges kódsorok generálódnak, amelyek lassítják az oldal betöltését. A stíluselemeket három helyre lehet elhelyezni: CSS fájlba, a html kódba style tag közé és közvetlenül a kódba a tagek paramétereként. Ez utóbbi kettő használata nem célszerű, ezért ezeket tartalmazza a táblázat:
  • Style tagek: a webportálon lévő style tagek száma. Szerencsés esetben ebből egy oldalon csak egy van, így ez az oldalak számát is megadja.
  • Style paraméterek: az oldal kódjában lévő tagek paramétereiként megadott stílusok.
• Kiemelések: a HTML lehetőséget biztosít a fontosabb szövegek kiemelésére. A kiemelést a keresőrobotok is „hangsúlyosabbnak veszik”, ezért érdemes a fontosabb kulcsszavakat kiemelni. A kiemelést 4 különböző taggel lehet leírni:
  • strong tag: Megadja a vastagított (strong) tagek számát.
  • b tag: a b (bold) tag szintén vastagítást jelöl, de célszerű ehelyett inkább a strong taget használni.
  • em tag: a hangsúlyozást (emphasize) jelölő tagek száma. Ez a böngészőkben általában dőlten jelenik meg.
  • i tag: a dőlt (italic) szöveget jelölő tagek száma. Hangsúlyozáshoz inkább a strong vagy az em tag ajánlott.
• Keretek: régebbi HTML oldalak használtak kereteket megjelenítéshez. Manapság inkább a blokkosítás (div tagek) javasolt, ezért célszerű a régi keretes struktúráról áttérni a blokkos megjelenítésre.
  • Frameset: a kereteket definiáló kerethalmazok száma. Használata nem javasolt.
  • Frame: a keretek száma. Használata nem javasolt.
  • Beágyazott (iframe): A beágyazott keretek az oldalba beágyazva más oldalakat töltenek be. Ezek használata csak speciális esetben indokolt.
• Táblázatok és div tagek: egy HTML oldal felépítése több módon is lehetséges: a régebben használt táblázatos megoldással, vagy az újabb blokkosítással. A táblázatos megoldás hátránya, hogy sokkal több kód szükséges adott információ leírásához, mint a blokkos (div alapú) megoldás esetében.
  • Táblázat: megadja az oldalon használt táblázatok számát. Minél magasabb ez a szám, annál valószínűbb, hogy az oldalszerkezet elavult. Célszerű a táblázatok számát mérsékelni amennyire lehet.
  • Div tag: egy oldalon található div tagek száma. Minél magasabb, annál komplikáltabb oldalszerkezetre utal. Egy jó oldal esetében a div tagek száma (max 100/oldal, de inkább kevesebb) viszonylag normális, a táblázatok száma alacsony.
• Hibásan megadott címsorok: a címsork valamilyen kiemelő szerepet is betöltenek az oldalban, hiszen az alattuk lévő tartalmat összegzik. Ezt a keresőrobotok is tudják, ezért fektetnek nagyobb hangsúlyt a címsorokra. A címsorok akkor adottak helyesen, ha:
  - egy h1 tag van
  - egy címsort a következő sorszámú követi (pl. h2 után h3 jöhet, de h4 nem) a mélyebb szinten.
  - egy címsort bármely előző szinten lévő követhet magasabb szinten (h4 után jöhet h2)
  Ez a paraméter megmutatja, hogy hány olyan oldal van, amelyben a címsorok hibásan lettek megadva.
• Átlagos script/kód arány: egy HTML oldal dinamikus elemeket vagy bármilyen egyéb, javascript által generált megoldást is tartalmazhat. Ez a paraméter megadja, hogy mekkora arányban tartalmaz javascript kódot a webportál. Minél alacsonyabb ez az érték, annál optimálisabb az oldal. Magas érték esetén célszerű a javascript kódokat külön fájlba helyezni.
• Átlagos szöveg/kód arány: megadja, hogy a HTML oldal mekkora hasznos tartalommal bír. Minél magasabb ez az érték, az oldal annál jobb arányban tartalmaz szövege, tehát annál optimálisabb. Törekedni kell ennek az értéknek a 0.3 fölött tartásán.
• Szöveg/kód arány: megadja az oldalak eloszlását az arány függvényében. A webportál akkor mondható optimálisnak, ha elenyésző számú, vagy nullla weboldal aránya >  0.3.
• Linkek: megadja az oldalról más oldalakra (kifelé mutató) és a saját oldalra mutató (belső) linkek számát.
• WSc (WyoSEO Score): összesített érték a weboldal optimalizáltsági fokáról. Értelmezési tartománya 0-100 között van, és minél magasabb, annál optimalizáltabb egy oldal.Egy oldal 86 pont felett már optimalizáltnak tűnik.